Nem tudom honnan kapta a nevét ez a finom étel, mert nem hiszem, hogy a
kuruc időkben használtak volna mustárt, de ki tudja... Én a Planétás
kártyák lapozgatása közben leltem rá, és egyből elhatároztam, hogy ezt
kipróbálom.
Vettem is egy szép tarját, amiből 6 dupla szeletet vágtam, kiterítettem
a húsokat, majd gyengén megsóztam mindkét oldalukat. Aztán a belső
oldalakat megkentem 1-1 mogyorószemnyi mustárral, ráfektettem egy nagy
szelet Dulano csemege sonkát kettévágva, a húsokat összetűztem hústűvel,
paprikás lisztbe forgattam, majd sütőpapírral bélelt sütőlemezre
raktam. A sütőpapírt minden hús alatt egy-egy evőkanálnyi olajjal
megkentem, aztán a húsokat először megmártottam kicsit benne, majd
megfordítottam, hogy az olajos felük legyen felfelé.
180 fokra előmelegített, sütőbe tettem, de kb. fél óra múlva 200 fokra
emeltem a hőt, mert nem sült eléggé a hús, de nekem még így is kb. 1,5
óra kellett, hogy ilyen szép pirosra, puhára de mégis szaftosra süljön a
kuruc pecsenyém. Sült krumplit készítettem mellé köretnek.
A tarja csontjából, meg a holnapra vásárolt hosszúkaraj csontjából
isteni leves készült a pecsenye elé első fogásnak (szokásos jelzések
után 25 percig főztem gyorsfőző fedővel, aztán sós vízben megfőzött
cérnametéltre szűrtem).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése