Legnagyobbikom olyan elszánt és lelkes horgász, hogy tegnap este abban a hideg, nyirkos időben elindult, hátha sikerül menyhalat fognia. Azt sajnos nem fogott, de akasztott két szép keszeget. Meg is tisztította, én csak hosszában kettévágtam, jól megmostam, sűrűn beirdaltam, besóztam, és sütőpapírral bélelt tepsire fektetve, pici olajjal megspriccelve 200 fokra melegített sütőben szép pirosra sütöttem. Apa és Legkisebbikem nem kértek belőle, ezért ketten ettük meg Legnagyobbikommal. Én egy felet, Ő a többit. Nagyon finom volt, csak a nagy szálkák maradtak meg benne az irdalásnak köszönhetően, bár az egyik fél hal majdnem szétesett az irdalástól. (Mire eszembe jutott, hogy le kellene fényképezni, Legnagyobbikom már kivett egyet.)
De tudnám értékelni, ha nekem is valaki néha napján hozna egy kis halat! Nagyon finom lehet, guszta!
VálaszTörlésIlyen családban jó élni, hogy mindig hozzák a vadat, halat, s mi jófalat-ot.
VálaszTörlésÉva, Hobbychef - :D én is nagyon tudom értékelni !!!
VálaszTörlésEl sem hiszed kedves María, hogy hónapok, sőt, évek óta ezt szeretnék enni, de valahogy soha nem sikerül! Az irdalást épp 2 hete mutatta meg az egyik nagynéném, hogyan is csináljam majd, ha egyszer lesz keszegem... Náluk sikerült ilyet ennem végre, csak nem eleget! :) Sokan voltunk náluk, a keszeg meg kevés volt (sajnos). :(
VálaszTörlésNyáron is sikerült ennem a kisvárosunkban lévő halsütő fesztiválon, de sajnos az nem olyan volt, amire Én vágytam!
...és most nálad újra megkívántam! :)
Gabriella - A friss sült keszeg tényleg nagyon finom tud lenni. Mi is imádjuk!! Néha Legnagyobbikom a szomszédoknak adja, ha sokat sikerül fognia, és mi éppen nem vagyunk rákattanva. De ilyen inkább nyáron van :).
VálaszTörlésRemélem hamarosan teljesül a vágyad, és sok finom sült keszeget ehetsz!